ANYAKÖNYVI ÉS HAGYATÉKI ÜGYEK

Születési névváltoztatás
A születési név az a név, mely az érintettet a születési anyakönyvi bejegyzése alapján megilleti. Magyar állampolgár születési neve családi és utónévből áll. A családi név egy vagy kéttagú lehet. A kéttagú családi nevet kötőjel köti össze. Anyakönyvezni egy vagy két utónevet lehet.
Magyar állampolgár születési családi és utónevének megváltoztatását – kérelmére – a központi anyakönyvi szerv engedélyezheti.
Utónév módosítási eljárás esetén ha több utónévvel rendelkező állampolgár valamelyik utónevének kizárólagos viselését, vagy az utónevek sorrendjének cseréjét kéri, az anyakönyvvezető az adatváltozást bejegyzi az anyakönyvben.
Szülő családi nevének megváltoztatása kiterjed családi nevét viselő kiskorú gyermekére is. Ha házastárs változtat nevet, és azt a nevet a másik házastárs valamilyen formában viseli, a névváltoztatás rá is kiterjed.
Magyartalanul képzett név, történelmi név, régies írásmóddal írott családi név engedélyezése – különös méltánylást érdemlő körülményt kivéve – nem lehetséges.
Amennyiben a névváltozással érintett anyakönyvi esemény külföldön történt a névváltoztatás feltétele a hazai anyakönyvezés.
Csak különös méltánylást érdemlő okból engedélyezhető újabb névváltoztatás az előző névváltoztatás hatályba lépésétől számított 5 éven belül.

Házassági névviselési forma módosítása
A házassági névviselési forma a házasság fennállása alatt, illetve annak megszűnése után az érintett kérelmére módosítható. A kérelmet bármely anyakönyvvezetőnél be lehet nyújtani.

Születési névváltoztatás
A név megváltoztatása iránti kérelmet személyesen kell benyújtani bármely anyakönyvvezetőnél.
A külföldön élő magyar állampolgár a kérelmét bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél is előterjesztheti.
Kiskorú gyermek névváltoztatását törvényes képviselője, cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személy kérelmét a gondnok terjesztheti elő. Kiskorú gyermek esetében, akkor is kell mindkét szülő hozzájárulása a név megváltoztatásához, ha a szülők elváltak (A két szülő együtt, személyesen nyújthatja be a kérelmet). Ettől csak abban az esetben lehet eltérni, ha valamelyik szülő felügyeleti jogát megvonták és ezt jogerős bírósági határozat igazolja. 14. életévét betöltött kiskorú esetén az ő hozzájárulása (személyes aláírása.

Házassági névviselés
Az érintett, aki házassági nevet visel.

Születési névváltoztatás
A kérelmet személyesen lehet benyújtani az alábbi iratok bemutatásával:
• az érintett fél személyazonosító okmánya, lakcímkártyája
• születési anyakönyvi kivonata
• ha házas, a házassági anyakönyvi kivonata
• kiskorú gyermekének, gyermekeinek születési anyakönyvi kivonata
• az igazgatási szolgáltatási díj átutalása megtörténtének igazolására szolgáló banki visszaigazolás másolata.

Házassági névviselés
A kérelmet személyesen lehet benyújtani az alábbi iratok bemutatásával:
• személyazonosság és állampolgárság igazolására alkalmas okmány: személyi igazolvány, útlevél, lakcímkártya,
• házassági anyakönyvi kivonat.

Születési névváltoztatás
A születési név megváltoztatására irányuló kérelem esetén – függetlenül attól, hogy hányadik alkalommal kéri a névváltoztatást – 10.000,- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni Budapest Főváros Kormányhivatala által megjelölt számlára az alábbiak szerint.
Átutalás összege: 10.000. Ft
Számlaszám: 10023002-00299592-00000000
Kedvezményezett neve: Budapest Főváros Kormányhivatala
Közlemény: a névváltoztatással érintett személy házassági és születési nevének feltüntetése (kiskorú vagy gondnokolt esetén is minden estben a névváltoztatással érintett személy nevét szükséges feltüntetni, nem pedig a befizetést teljesítő személyét)
Az átutalás megtörténtének igazolására szolgáló banki visszaigazolás másolatát a névváltoztatási kérelemhez csatolni szükséges.

Házassági névviselés
Az eljárás illetékmentes.

Az anyakönyvvezető az elektronikus rendszerből állítja elő az iratokat.

• Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény,
• Az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól 429/2017. (XII.20.) Korm. rendelet,
• Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény,
• Az illetékekről szóló évi 1990. XCIII. törvény,
• A Polgárjogi Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Negyedik Könyve